Ez a weboldal cookie-kat (sütiket) használ funkciói megvalósítása érdekében. Weboldalunkon történő további böngészéssel hozzájárul a cookie-k használatához. Részletesebb információt és a cookiek kikapcsolásának lehetőségét cookie szabályzatunkban olvashatja.
« Vissza
Az értékcsökkenés elszámolásának lehetősége magánszemély által történő ingatlan bérbeadás esetén

2018-11-12

Napjainkban igen népszerű az ingatlanok befektetési célú adásvétele azért, hogy azt a tulajdonos a későbbiekben bérbeadás útján hasznosíthassa. Ahhoz azonban, hogy ez a tevékenység a maximális hasznot biztosítsa a bérbeadó számára, mérlegelni kell több szempontot is. Ezen belül is kiemelt szerepet kap az értékcsökkenés elszámolhatóságának kérdése.

Az értékcsökkenésről általában

 

A bérbeadás (mint önálló tevékenység) bevételéből kétféleképpen történhet a jövedelem megállapítása. A 10 százalékos költséghányad alkalmazásával vagy a tételes költségelszámolással. Ennek témánk szempontjából azért van jelentősége, mert a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint ugyanis a 10 százalék költséghányad alkalmazásának időszakában (…) a jövedelemszerző tevékenységhez használt tárgyi eszközök (kivéve a személygépkocsit), nem anyagi javak erre az időszakra jutó értékcsökkenési leírását elszámoltnak kell tekinteni. Az említett időszakban minden évben a megelőző évekből fennmaradt összes elhatárolt veszteségből 20-20 százalékot szintén elszámoltnak kell tekinteni. Ez tehát azt jelenti, hogy értékcsökkenési leírásról csak és kizárólag tételes költségelszámolás alkalmazása esetén beszélhetünk.

 

Az önálló tevékenység – és így az ingatlan bérbeadás - bevételével szemben elszámolható költségek körét az Szja tv. 3. számú melléklete tartalmazza. E melléklet I. fejezetében kerültek ismertetésre a jellemzően előforduló költségek, azonban a felsorolás nem taxatív jellegű, így költségként figyelembe vehető minden olyan más kiadás, amely az adott tevékenységgel – esetünkben az ingatlan bérbeadással – összefüggésben merül fel, és annak elszámolását az Szja tv. nem tiltja.

 

Az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó bevétel esetében a bevétellel szemben a jövedelem megállapításához elszámolható az Szja tv. 11. számú melléklet szerint:
-    a kizárólag bérbeadásra hasznosított tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása, felújítási költsége (ideértve a felújítási költség értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának választását akkor is, ha a tárgyi eszköz beruházási költsége alapján egyébként nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása),
-    a nem kizárólag bérbeadásra hasznosított épület időarányos, illetve területarányos értékcsökkenési leírása, felújítási költsége (ideértve a felújítási költség időarányos, illetve terület-arányos értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának, illetve a hasznosított ingatlan-rész felújítási költsége értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának választását akkor is, ha az épület beruházási költsége alapján egyébként nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása).

 

Fontos, hogy az adóév során felmerült költség kizárólag az adott tevékenységből származó bevétel összegéig számolható el (a jövedelem negatív összeg nem, legfeljebb nulla lehet).  Értékcsökkenési leírás azonban kizárólag olyan üzemi célú ingó tárgyi eszközök esetében kezdhető meg a tevékenység kezdésének évében, amelyet ezen időpontot megelőző három évnél korábban szerzett be a bérbeadó magánszemély. Épület, épületrész esetében értékcsökkenést akkor is elszámolhat, ha annak megszerzése három évnél régebben történt, vagy a használatbavételi engedélyt három évnél régebben szerezte meg.

 

Az Szja tv. rendelkezései szerint tehát az ingatlan bérbeadói tevékenységgel összefüggésben elszámolhatóak a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt költségek, valamint a bérbeadást nem egyéni vállalkozóként folytató magánszemély a tevékenységével összefüggésben értékcsökkenést számolhat el az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok alapján az alábbiakban részletezetteknek megfelelően.

 

Fontos azonban, hogy értékcsökkenés elszámolására csak saját tulajdonú ingó és ingatlan esetében van lehetőség. Ezen belül is van azonban egy szűkítő feltétel, 2015. január 1-jétől ugyanis nem számolható el értékcsökkenési leírás azon tárgyi eszközök (ingó, ingatlan) után, amelyek megszerzése ingyenesen (pl. örökléssel, ajándékozással) történt.  Mindez azt is jelenti, hogy a 2015. január 1-je előtt megkezdett értékcsökkenés elszámolása az ingyenesen szerzett tárgyi eszköz után már nem folytatható.

 

Tárgyi eszköznek minősül minden olyan anyagi eszköz (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés), amely tartósan, legalább egy éven túl – közvetlenül vagy az Szja törvényben meghatározott módon közvetve – szolgálja a vállalkozás tevékenységét.

 

Az elszámolható költségek nagysága szempontjából jelentőséggel bír az is, hogy az adott tárgyi eszköz kizárólag üzemi célt szolgál vagy azt a magánszemély magáncélra is használja-e.  Kizárólag üzemi célt szolgálnak azok a tárgyi eszközök és nem anyagi javak, amelyeket a magánszemély önálló tevékenységével (tevékenységeivel) kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják.

 

Az amortizáció elszámolása telepít bizonyos adminisztrációs többletkötelezettséget is a tevékenység végzőjére. A magánszemély ugyanis az Szja tv. 5. számú melléklete és a törvény előírásainak megfelelően alap- és kiegészítő nyilvántartásokban, időrendben, folyamatosan nyilvántartani és rögzíteni köteles minden olyan adatot, amely az adókötelezettség megállapításához és utólagos ellenőrizhetőségéhez szükséges. Az alapnyilvántartási kötelezettség teljesíthető bevételi és költségnyilvántartással. A nyilvántartásban adatot rögzíteni, módosítani és törölni csak bizonylat alapján lehet.

A bevételeket és a kiadásokat igazoló bizonylatokat és a nyilvántartást 5 évig kell megőrizni. Ezen alapnyilvántartáson túl a vezetendő részletező nyilvántartások a következőek:

1.    Tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása

A magánszemélynek a tevékenységéhez használt saját tulajdonú tárgyi eszközéről, nem anyagi javairól egyedi nyilvántartást kell vezetnie, ideértve azokat a nem anyagi javakat, tárgyi eszközöket is, amelyek beszerzésére, előállítására fordított kiadása annak felmerülésekor költségként érvényesíthető. E nyilvántartásból állapítható meg az értékcsökkenési leírás összege.

2.    A beruházási és felújítási költség-nyilvántartás
A magánszemélynek a tevékenységéhez használt tárgyi eszköze, nem anyagi javai üzembe helyezésének időpontjáig felmerült kiadásairól – kivéve az 50 ezer forint alatti egyedi értékű tárgyi eszközre fordított kiadást – egyedi nyilvántartást kell vezetnie. E nyilvántartás alapján állapíthatók meg az értékcsökkenési leírás alapját képező módosító tételek.

 

Az Szja tv. 11. számú melléklete alapján az értékcsökkenési leírás alapja a beruházási költség, az üzembe helyezésig felmerült következő kiadások nyilvántartásba vétele alapján:
-    a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak beszerzési ára,
-    saját előállítás esetén pedig az anyagkiadások és a mások által végzett munka számlával/számlákkal igazolt összege.

Az ingó, ingatlan (épület, építmény) beszerzési áraként a megszerzésre fordított, igazolt kiadás vehető figyelembe. Ezt az összeget növelni kell az értéknövelő beruházásra fordított, számlával igazolt kiadással, feltéve, hogy azt az adózó korábban költségként nem számolta el.

 

Az ingatlan értékcsökkenése

 

Az értékcsökkenési leírás az Szja tv. 11. számú mellékletének 3. pontjában meghatározott leírási kulcs szerint számolható el. A leírási kulcsok jegyzékében az adott tárgyi eszköz mellé rendelt százalékarány az egy naptári évben érvényesíthető leírási kulcsot tartalmazza, ez az épület jellege alapján hosszú élettartalmú szerkezetű épület esetében 2 százalék, közepes élettartalmú szerkezetű épület esetében 3 százalék, rövid élettartalmú szerkezetű épület esetében 6 százalék. Az épület jellegét az alábbi műszaki ismérvek alapján kell meghatározni.

 

1.    Hosszú élettartamú szerkezet:
-    Felmenő (függőleges teherhordó) szerkezet: Beton- és vasbeton, égetett tégla-, kő-, kohósalak- és acélszerkezet,
-    Kitöltő (nem teherhordó) falazat: Tégla, blokk, panel, öntött falazat, fémlemez, üvegbeton és profilüveg,
-    Vízszintes teherhordó szerkezet (közbenső és tetőfödém, illetve egyesített teherhordó, térelhatároló tetőszerkezet): Előre gyártott és monolit vasbeton acéltartók közötti kitöltő elem, valamint boltozott födém.

2.    Közepes élettartamú szerkezet:
-    Felmenő (függőleges teherhordó) szerkezet: Könnyűacél és egyéb fémszerkezet, gázszilikát szerkezet, bauxitbeton szerkezet, tufa- és salakblokk szerkezet, fűrészelt faszerkezet, vályogfal szigetelt alapokon,
-    Kitöltő (nem teherhordó) falazat: Azbeszt, műanyag és egyéb függönyfal,
-    Vízszintes teherhordó szerkezet (közbenső és tetőfödém, illetve egyesített teherhordó, térelhatároló tetőszerkezet): Fagerendás (borított és sűrűgerendás), mátrai födém, könnyű acélfödém, illetve egyesített acél tetőszerkezet könnyű kitöltő elemekkel.

3.    Rövid élettartamú szerkezet:
-    Felmenő (függőleges teherhordó) szerkezet: Szerfás, és deszkaszerkezet vályogvert falszerkezet, ideiglenes téglafalazat,
-    Kitöltő (nem teherhordó) falazat: Deszkafal, lemezkeretbe sajtolt lapfal,
-    Vízszintes teherhordó szerkezet (közbenső és tetőfödém, illetve egyesített teherhordó, térelhatároló tetőszerkezet): Szerfás tapasztott és egyéb egyszerű falfödém.

 

Az épület jellegét a három műszaki ismérv közül a rövidebb élettartamot jelentő alapján kell meghatározni és ennek megfelelően lehet megállapítani a hozzá tartozó értékcsökkenési leírási kulcsot.

Ahogyan azt az általános szabályoknál is olvashattuk, az értékcsökkenési leírás alapja az ingatlan beszerzési ára, növelve a beszerzéshez kapcsolódó járulékos kiadásokkal (például: ügyvédi díj, földhivatali bejegyzési díj). Ezt az összeget növelni kell az értéknövelő beruházásra fordított, számlával igazolt kiadással (például: járólap, csempe, tapétázás, bejárati és beltéri ajtó, ablak, beépített konyhabútor, beépített előszobabútor, csapok) feltéve, hogy azt korábban költségként nem számolta el.
Megjegyzendő, hogy a tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, az élettartam növekedésével kapcsolatban felmerült kiadás, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítással kapcsolatban felmerült kiadás (mindezek együttesen: felújítási költség) a felmerülés évében elszámolható, vagy választható, hogy az értékcsökkenési leírás alapját növeli.

 

Felújítási költségnek minősül különösen a víz-, villany-, gáz-, fűtésszerelési, hőszigetelési, tetőjavítási, festési, burkolási, riasztórendszer kialakítási, nyílászáró-csere munkálatok, valamint az ehhez kapcsolódó az ingatlan alkotórészévé váló anyagbeszerzések (szaniterek, radiátorok, kazán, szigetelőanyagok, tetőcserép, festék, burkolatok, nyílászárók).

 

Egyéb (ingó) tárgyi eszközök értékcsökkenése

 

Jellemzően minden ingatlanban vannak olyan műszaki eszközök, használati tárgyak, melyek az ingatlan értékét, és ezáltal a bérbeadásból származó jövedelmet is növelhetik. Ennek megfelelően ezek esetében is lehetőség van a bevételek ilyen módon történő csökkentésére.

 

A tárgyi eszközök között nevesített műszaki berendezés, gép, jármű fogalmába tartozik a rendeltetésszerűen használatba vett, a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló erőgép, erőművi berendezés, műszer, szerszám, szállítóeszköz, hírközlő berendezés, számítástechnikai eszköz, jármű.

 

Egyéb berendezés, felszerelés, jármű fogalmába tartozik a rendeltetésszerűen használatba vett – a műszaki berendezések, gépek, járművek közé nem tartozó – berendezési tárgy, gép, irodai, igazgatási felszerelés, üzemi és üzleti felszerelés, stb. Például egy étkező asztal, ágy, fürdőszobabútor, mosógép az egyéb berendezés, felszerelés kategóriájába sorolhatóak, a beépített bútorok azonban az ingatlan részét képezik, így azok esetében az ingatlanra irányadó szabályokat kell alkalmazni.

 

Az ingatlan bérbeadással összefüggésben egy összegben elszámolható a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök beszerzésére, előállítására fordított kiadás, ha az a 100 ezer forintot nem haladja meg, továbbá beszerzési értékétől függetlenül a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munkára fordított kiadás.

 

A 200 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási értéket meg nem haladó, valamint a 33 százalékos norma alá besorolt tárgyi eszközök esetében választható, hogy a leírási évek száma két adóév és a leírás mértéke 50-50 százalék.

 

A 100 ezer, illetve a 200 ezer egyedi összértékű tárgyi eszközök esetében természetesen az egy összegben, illetőleg a két adóévre történő elszámolás helyett alkalmazható az értékcsökkenés általános szabálya is a leírási kulcsoknak megfelelően. Ennek eldöntése a tevékenységet végző magánszemély saját választása.

 

Főszabály szerint tehát (a fenti kivételektől eltekintve) az Szja tv. 11. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően a kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú tárgyi eszköz értékcsökkenésének elszámolása esetében értékcsökkenési leírás a leírási kulcsok jegyzéke szerint számolható el. A leírási kulcsok jegyzékében az adott tárgyi eszköz, nem anyagi javak mellé rendelt százalékarány az egy naptári évben érvényesíthető leírási kulcsot tartalmazza. Ha ugyanazon tárgyi eszközre több szabály is alkalmazható, akkor a módszerek között választani lehet, de a választott és egyszer már alkalmazott módszertől a későbbi években nem lehet eltérni.

 

Gyakorlati problémák

 

Időszakos vagy részleges hasznosítás

A gyakorlatban sokszor bizonytalanságot okoz, ha az adott ingatlant valamilyen okból nem egész évben tudja bérbe adni a tulajdonos.
Építmény, épület bérbeadása esetén, ha a bérbeadás nem egész évre vonatkozik és/vagy a bérbeadás csak az ingatlan alapterületének egy részére valósul meg (például esetenként szállás célú hasznosítás esetén) a törvényben meghatározott értékcsökkenési leírás összegéből
-    a bérbeadás időszakára eső időarányos részt (naponta 365-öd részt),
-    a bérbe adott (hasznosított) alapterület négyzetméterrel arányos részét,
illetve, ha az előző két eset együttesen áll fenn, akkor mindkét arányosítást figyelembe véve kiszámított részt lehet érvényesíteni.
A kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú tárgyi eszköz, nem anyagi javak tekintetében értékcsökkenési leírás az üzembe helyezés napjától számolható el, adóév közben történő üzembe helyezés esetén az értékcsökkenési leírás összegét – bizonyos kivételekkel – napi időarányosítással kell kiszámítani. Az üzembe helyezés napja az a nap, amikor a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatba vétele megtörténik.

Fenti szabályok együttes értelmezéséből az következik, hogy amennyiben az ingatlan bérbeadására átmenetileg – például új bérlő keresése miatt – nem kerül sor, azaz az ingatlant a bérbeadó nem hasznosítja, akkor bevétel hiányában ezen időszakra az értékcsökkenési leírás sem számolható el. Az értékcsökkenési leírás tekintetében időarányos elszámolást kell alkalmazni, ha a bérbeadás nem valósul meg a teljes adóévre vonatkozóan.

Ugyanez a logika érvényes arra az esetre is, ha az ingatlan csak egy adott részét hasznosítja bérbeadással a tulajdonos (mert például pár helyiséget saját, életvitelszerű lakhatására tartja fenn). Ebben az esetben sem lehet a magánhasználatú lakrész négyzetméter-arányos részére vonatkozóan értékcsökkenést elszámolni.

 

Közös tulajdonú ingatlan

Szintén sok félreértésre ad okot a közös tulajdonban álló ingatlan utáni értékcsökkenés elszámolásának kérdésköre. A problémát alapvetően az okozza, hogy eltérően alakul ennek megítélése abban az esetben, ha a tulajdonosok tulajdonostársak közösségeként tesznek eleget adókötelezettségeiknek, és máshogy, ha megállapodásuk alapján egy tulajdonostársat terhelnek ezek a teendők.
Amortizációt ugyanis a magánszemély csak az ingatlan általa megszerzett tulajdoni hányadának a teljes tulajdoni hányadhoz viszonyított aránya alapján számított összeg után számolhat el, vagyis ha egyedül adózik a tevékenység után, akkor az ingatlan megszerzésére fordított igazolt kiadásnak (beruházási költség) csak az adóköteles tevékenységet folytató személy tulajdoni hányadának megfelelő része lehet az értékcsökkenési leírás alapja, azaz a többi tulajdonostársra jutó értékcsökkenés „elvész”. Ha viszont tulajdonostársak közösségéről beszélünk, akkor mindenki elszámolhatja a saját tulajdonrészére jutó amortizációt, vagyis az ingatlan teljes beszerzési ára bevonódik ebbe a körbe.

Az értékcsökkenés alapjának meghatározása

Már a korábbiakban is említettük, hogy az értékcsökkenés alapjának meghatározása felvet bizonyos problémákat, különösen ingatlanok esetében.
Az értékcsökkenési leírás alapja alapvetően az ingatlan beszerzési ára. Amennyiben azonban telek is kapcsolódik az ingatlanhoz, akkor az értékcsökkenési leírás alapjának meghatározásakor a telek forgalmi értékét figyelmen kívül kell hagyni, tehát csak a felépítmény beszerzési ára tekinthető az értékcsökkenési leírás alapjának.
Fontos az is, hogy az értékcsökkenési leírás alapjának számbavétele során a vonatkozó számlában (okmányban) szereplő és levonható áfa összegét figyelmen kívül kell hagyni. A le nem vonható áfa azonban az értékcsökkenési leírás alapjába beszámít.
Ingatlan (épület, építmény) beszerzési áraként a megszerzésre fordított, igazolt kiadás vehető figyelembe (növelve a fentebb részletezett egyéb tényezőkkel). Az épület, építmény beszerzési áraként tehát az Szja tv-nek az ingatlanszerzésre fordított összegre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.  

Ez a szabály leginkább saját építésű (tehát nem adásvétel útján szerzett) ingatlanoknál okozhat gondot. Ekkor ugyanis az Szja tv-ben foglaltak szerint a megszerzésre fordított összeg a használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedésének napjáig, a használatbavételi (fennmaradási) engedélyben megjelölt feltételek teljesítésének határidejéig, a használatbavétel tudomásulvételének, illetve az egyszerű bejelentés alapján épített épület esetében a felépítés megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány kiállításának napjáig kibocsátott, az építő (építtető) magánszemély vagy házastársa nevére kiállított számla szerinti érték, de legalább a beépített anyag-érték.

Abban az esetben, ha a szerzéskori érték bizonylatok hiányában nem állapítható meg (mert pl. az ingatlan saját építésű és számlák nem vagy csak hiányosan állnak rendelkezésre), akkor az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 79. § (5) bekezdésében foglaltak szerint járhat el adózó, mely szerint a bizonyítékok egyike lehet a szakértői vélemény is. A szakértőnek azonban ekkor is az építkezés idején érvényes árszinten kell a forgalmi értéket megállapítania.

 

Összegzés

 

Ahogyan olvashattuk, az értékcsökkenés elszámolása egy meglehetősen bonyolult, nehezített terep, melyen kiigazodni még a témában járatosabbaknak sem egyszerű. Egyszerre kell figyelemmel lenni a bérbeadón kívül álló (pl.: szerzés módja) és a bérbeadó döntése szerinti (pl.: választási lehetőségek, közös tulajdon, adminisztráció stb.) okokra és szempontokra is. Sarokpontként érdemes kiemelni a tételes költségelszámolás választásának szükségességét, a saját tulajdon meglétét, továbbá az ingyenes szerzést, mint kizáró okot. Ha azonban ezekre figyelemmel vagyunk, és kellő körültekintéssel mérlegeljük szempontjainkat, akkor tekinthetjük ezt egy kiváló lehetőségnek profitunk maximalizálására.

 

dr. Kecsmárik Viktor
NAV Központi Irányítás
Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály
tájékoztatási szakértő referens

 

 

Szeretnék ilyen híreket kapni >>

MAGAZIN
ELŐADÁSOK
ESETTÁR
ARCHÍVUM
JOGSZABÁLYOK
KAPCSOLAT
HÍRLEVÉL
ELŐFIZETEK
könyvelői klub | könyvelő képzés | könyvelő tanfolyam | budapest | debrecen | könyvelői konzultáció | könyvelési segédanyagok | mérlegképes könyvelő tanfolyam | klubtagság | letölthető anyagok | könyvelői tudástár | konferenciabérlet | díjmentes online szolgáltatás | könyvviteli szolgáltatás | könyvelői szakmai fórum
Minden jog fenntartva! © 2018 Könyvelői Módszertani Szemle - Könyvelői Klub
Még nem tagja közösségünknek?
Díjmentes tájékoztatás szolgáltatásunkról