INGYENES BÖNGÉSZÉS
Jelszóaktiválás
előfizetőknek
BEJELENTKEZÉS
Elfelejtett
jelszó

Ez a tartalom 2600 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

« Vissza

Az Európai Bíróság legújabb döntése az adólevonási jogról, avagy a Signum ügy

2017-01-15

Az Európai Bíróság 2016. november 10-én döntést hozott egy újabb magyar vonatkozású ügyben. Erre azért érdemes odafigyelnünk, mert a taláros testület olyan kérdésben foglalt állást, amely számtalan adóhatósági ellenőrzés során vita tárgyát képezte az adózók és az adóhatóság között. Összefoglaló következik.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Signum Alfa Sped Kft. és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) közötti peres ügyben az Európai Unió Bíróságához (továbbiakban: EUB) előzetes döntéshozatalra az alábbi kérdéseket terjesztette elő: 
 
1.     Megkövetelheti-e az adóhatóság a 2006/112/EK irányelv áfalevonásra vonatkozó rendelkezései alapján általános jelleggel az áfa jogát gyakorolni kívánó adóalanytól: 
 
a)   annak ellenőrzését, hogy a számla kibocsátója rendelkezik-e a szóban forgó szolgáltatás elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel a teljesítés és az ellenőrzés időpontjában, illetve, hogy eleget tett-e áfabevallási és -fizetési kötelezettségének? 
 
b)   rendelkezzen a számlán szereplő gazdasági esemény vonatkozásban a számlán túlmenően formai hibától mentes iratokkal?
 
2.   Elvárható-e, hogy a számlakibocsátó a gazdasági tevékenységét nem csak az áfalevonási jog alapjául szolgáló ügylet, hanem az ellenőrzés időpontjában is minden szabálytalanságtól mentesen végezze?
 
3.   Amennyiben az adóhatóság az előző pontban felsorolt körülmények alapján azt állapítja meg, hogy a gazdasági esemény ugyan megtörtént, de a számla tartalmilag hiteltelen, mivel a gazdasági esemény nem a számlában feltüntetett felek között jött létre, akkor az adóhatóság köteles-e azt is feltárni, hogy ebben az esetben kik között jött létre az ügylet, ki állította ki a számlát?
Megtilthatja-e az adóhatóság a számlabefogadó adólevonási jogát e tényállási elem kétséget kizáró bizonyítása nélkül, a harmadik személy nevére, szerepére utaló adat, vagy körülmény nélkül, kizárólag csak az erre vonatkozó állítása alapján?
 
4.   Amennyiben az adóhatóság nem vitatja a számla szerinti gazdasági esemény megtörténtét, és a számla alakilag is megfelel a jogszabályi előírásoknak, akkor megtilthatja-e az áfa levonási jog gyakorlását a kellő körültekintés vizsgálata nélkül – mintegy objektív felelősségre alapozva – arra hivatkozással, hogy mivel a gazdasági esemény nem a számlában feltüntetett felek viszonylatában jött létre, ezért a tartalmilag hiteltelen számla esetén a kellő körültekintés vizsgálata fogalmilag kizárt?
Köteles-e bizonyítani az adóhatóság az említett körülmények esetén is azt, hogy az adólevonással élő adóalany a vele szerződéses kapcsolatban álló vállalkozás szabálytalan – esetleg adókijátszásra irányuló – magatartásáról tudott, vagy abban ő maga is közreműködött?
5.   Amennyiben az adóhatóság az adólevonási jog gyakorlását elutasíthatja arra való hivatkozással, hogy a gazdasági esemény nem a számlában feltüntetett felek viszonylatában jött létre, akkor csak abban az esetben vonható a vizsgálat körébe a számlabefogadó kellő körültekintő magatartása, ha a felek közti teljesítés igazolható, azaz a gazdasági tevékenység a számlában meghatározott módon végbement a felek között?
 
A bíróság előzetes döntéshozatalra vonatkozó megkeresésének voltak előzményei. Ugyanis az EUB több ítéletében (többek között Mahagében és Dávid ítélet, Tóth ítélet) leszögezte korábban, hogy a nemzeti adóhatóság a számlabefogadótól csak akkor tagadhatja meg az áfa-levonási jogot, ha objektív körülmények alapján azt is bizonyítja, hogy az adózó tudott, vagy kellő körültekintés mellett tudhatott arról, hogy a láncban őt megelőző szereplők adókijátszásban vettek részt. Továbbá az EUB azt is kimondta, hogy a számlabefogadót ellenőrzési kötelezettségek nem terhelik, ezáltal nem köteles vizsgálni, hogy a számlakibocsátó rendelkezik-e a teljesítéshez szükséges személyi és/vagy tárgyi feltételekkel.
 
Az EUB szóban forgó ítéletei alapján az adóhatóság a korábbitól eltérő gyakorlatot alakított ki, amely szerint, ha nem a felek között valósult meg az ügylet, akkor ennek következtében a számlák tartalmilag hiteltelenek. A számla tartalmi hiteltelensége folytán a számlabefogadó által tanúsított magatartást már nem kell vizsgálni, tehát az adólevonási jog elutasítása szempontjából nem vizsgálandó, miszerint a számlabefogadó tudott, vagy tudhatott-e arról, hogy adókijátszásra irányuló ügyletben vett részt.
A Kúria több olyan ítéletet is hozott, amelyben az adóhatóság említett jogértelmezését jogszerűnek minősítette.
Az EUB az előzetes döntéshozatali eljárásban hozott mostani ítéletében az adóhatóság és a Kúria által is érvényesített jogértelmezést ellentétesnek minősítette a 2006/112/EK irányelvvel.
 
Az EUB jogértelmezése szerint a számlabefogadó adólevonási jogának elutasításához az adóhatóságnak nem elégséges azt megállapítania, hogy a teljesítéshez szükséges tárgyi és/vagy személyi feltételek hiányában a tényleges teljesítő nem a számlakibocsátó volt. A számlabefogadó adólevonási jogának elutasításához feltétlenül szükséges az is, hogy az adóhatóság objektív körülmények alapján bizonyítsa, a számlabefogadó tudott, vagy tudhatott-e arról, hogy adókijátszásra irányuló ügyletben vett részt.
 
Az EUB ítéletében azt is kiemelte, hogy a nemzeti adóhatóság a számlabefogadó magatartását nem minősítheti nem kellő körültekintőnek (tudhatott volna arról, hogy adókijátszásra irányuló ügyletben vesz részt), vagy rosszhiszeműnek (tudta, hogy adókijátszásra irányuló ügyletben vesz részt) azon az alapon, hogy nem végzett el olyan ellenőrzési cselekményeket, amelyek elvégzésére nem volt köteles.
 
Feltétlenül felmerül az a kérdés, hogy az EUB szóban forgó ítélete a jövőben mennyiben hat az adóhatóság ellenőrzési gyakorlatára.
 
Abban biztosan nem várható változás, hogy az adóhatóság továbbra is tartalmilag hiteltelennek fogja tekinteni azt a számlát, amelyet nem a számlában foglalt gazdasági esemény tényleges teljesítője állított ki.
Várhatóan abban sem lesz változás, hogy az adóhatóság az ellenőrzés során nem törekedett arra, hogy az ügyletet ténylegesen teljesítő személy kilétét feltárja.
Bonácz Zsolt (2017-01-15)

Szeretnék ilyen híreket kapni >>

MAGAZIN
ELŐADÁSOK
ESETTÁR
ARCHÍVUM
JOGSZABÁLYOK
KAPCSOLAT
HÍRLEVÉL
ELŐFIZETEK
könyvelői klub | könyvelő képzés | könyvelő tanfolyam | budapest | debrecen | könyvelői konzultáció | könyvelési segédanyagok | mérlegképes könyvelő tanfolyam | klubtagság | letölthető anyagok | könyvelői tudástár | konferenciabérlet | díjmentes online szolgáltatás | könyvviteli szolgáltatás | könyvelői szakmai fórum
Minden jog fenntartva! © 2024 Könyvelői Módszertani Szemle - Könyvelői Klub
Még nem tagja közösségünknek?
Díjmentes tájékoztatás szolgáltatásunkról