Ez a weboldal cookie-kat (sütiket) használ funkciói megvalósítása érdekében. Weboldalunkon történő további böngészéssel hozzájárul a cookie-k használatához.
Részletesebb információkért kattintson ide.
« Vissza
Vegye komolyan a szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartását!

2017-04-12

Az adóhatósági ellenőrzések egyik fő célpontja a szigorú számadású bizonylatok nyilvántartásának ellenőrzése. Az adóhatóság kiemelten vizsgálja, hogy van-e nyilvántartás, illetve, ha van, akkor megfelel-e a jogszabályi követelményeknek, egyezik-e az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső nyomtatványok nyilvántartása az adóhatóság nyilvántartásával. Amennyiben az adóhatóság bármi apró hibát, hiányosságot talál, máris jogosult lesz a mulasztási bírság kiszabására. Ennek figyelembevételével célszerű alapos figyelmet fordítani a szigorú számadású bizonylatok nyilvántartására.

A szigorú számadási kötelezettségről a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezik. Eszerint szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni a készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (ideértve a számlát, az egyszerűsített adattartalmú számlát és a nyugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat.

A számvitelről szóló törvény tehát nem határozza meg tételesen, hogy mely bizonylatok minősülnek szigorú számadású bizonylatnak. Az adóhatóság ellenőrzési gyakorlata alapján azonban biztosan kijelenthetjük, hogy ilyennek minősül a számla, az egyszerűsített adattartalmú számla, a nyugta, a bevételi és kiadási pénztárbizonylat, a pénztárjelentés, a szállítólevél, a kiküldetési rendelvény és a menetlevél. Egyéb bizonylatok tekintetében a vállalkozásnak kell eldöntenie, hogy azok megfelelnek-e a számvitelről szóló törvényben előírt feltételeknek. A döntést célszerű a számviteli politika részeként összeállított pénzkezelési szabályzatban rögzíteni.

A számvitelről szóló törvény további előírása, hogy a szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról a kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult személynek olyan nyilvántartást kell vezetnie, amely biztosítja azok elszámoltatását.

A nyilvántartás tartalmi követelményeire vonatkozóan nem tartalmaz további előírást a számvitelről szóló törvény, de irányadónak tekinthető a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénynek az adónyilvántartásokról rendelkező 5. számú melléklete, mely szerint a szigorú számadás alá tartozó nyomtatványok nyilvántartásának a következő adatokat kell tartalmaznia:
•    a nyomtatvány neve és számjele,
•    a beszerzés kelte,
•    a tömb(ök) sorszáma (tól-ig),
•    a használatbavétel kelte,
•    a felhasználás kelte,
•    a kiselejtezés kelte.

Természetesen bármely más – az adózó által fontosnak vélt – adat is szerepeltethető a nyilvántartásban.
A kereskedelmi forgalomban vásárolható olyan nyomtatvány, amelyben a szigorú számadású nyomtatványok nyilvántarthatóak. Természetesen ezek a bizonylatok is megfelelnek a követelményeknek, de a vállalkozás maga is elkészítheti a nyilvántartást.
Amennyiben az adóhatósági ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy hiányzik a szigorú számadású bizonylatok nyilvántartása, illetve a nyilvántartás pontatlan vagy hiányos, akkor az adóhatóság mulasztási bírságot szabhat ki, melynek összege – általános esetben – a magánszemély adózó, tehát egyéni vállalkozó esetében 200 ezer forintig, más adózó esetében 500 ezer forintig terjedhet.

Ha pedig az ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a szigorú számadású bizonylatok nyilvántartásának hiánya becslési eljárás alapjául szolgálhat (pl. ha az adóhatóság rendelkezésére álló, azok száma vagy tartalma miatt jelentősnek tekinthető adat, tény, körülmény alapján alaposan feltételezhető, hogy az adózó iratai nem alkalmasak a valós adó alapjának megállapítására), akkor további adóbírsággal és késedelmi pótlékkal is számolni kell.

Fentiek figyelembevételével kiemelten fontos kötelezettség a szigorú számadású bizonylatok nyilvántartásának folyamatos és naprakész vezetése. A kötelezettség nem a könyvelőt, hanem a vállalkozást terheli. De ettől függetlenül célszerű, ha a könyvelő – legyen akár a vállalkozás munkavállalója vagy megbízottja – rendszeresen ellenőrzi, hogy a vállalkozás eleget tesz-e a nyilvántartás vezetési kötelezettségének.

dr. Teszéri-Rácz Ildikó
adójogi szakjogász, adószakértő

Szeretnék ilyen híreket kapni >>

MAGAZIN
ELŐADÁSOK
ESETTÁR
ARCHÍVUM
JOGSZABÁLYOK
KAPCSOLAT
HÍRLEVÉL
ELŐFIZETEK
könyvelői klub | könyvelő képzés | könyvelő tanfolyam | budapest | debrecen | könyvelői konzultáció | könyvelési segédanyagok | mérlegképes könyvelő tanfolyam | klubtagság | letölthető anyagok | könyvelői tudástár | konferenciabérlet | díjmentes online szolgáltatás | könyvviteli szolgáltatás | könyvelői szakmai fórum
Minden jog fenntartva! © 2017 Könyvelői Módszertani Szemle - Könyvelői Klub
Még nem tagja közösségünknek?
Díjmentes tájékoztatás szolgáltatásunkról