INGYENES BÖNGÉSZÉS
Jelszóaktiválás
előfizetőknek
BEJELENTKEZÉS
Elfelejtett
jelszó
Ez a tartalom 172 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.
« Vissza

A koronavírus járvány hatása a beszámolóra

2020-05-14

A beszámoló összeállítása folyamán felmerülő fontos kérdés a koronavírus járvány adott gazdálkodóra gyakorolt hatásának vizsgálata. A számviteli rendszerben az egyik legfontosabb alapelv a vállalkozás folytatásának elve. Az értékelésnél a vállalkozás folytatásának elvéből kell kiindulni. Lehet természetesen olyan helyzet, körülmény, ami befolyásolhatja ezt, mint például most a koronavírus járvány. Meg kell vizsgálni, hogy a gazdálkodó képes-e a tevékenységét tovább folytatni a jelenleg kialakult helyzetben.

A hatás a gazdálkodóra vonatkozóan lehet tipikusan (a legjellemzőbb hatásokat figyelembe véve):
–    nincs is hatással a tevékenységére, vagy lehet, hogy éppen most nő meg az árbevétele;
–    üzlet-, üzembezárás, létszámleépítés következik be, ebből eredő csőd vagy felszámolási helyzet alakul ki;
–    a létszámleépítés miatt veszteségek lehetségesek,
–    csökkenő megrendelések várhatóak, ezáltal csökkeni fog az árbevétel;
–    az alapanyag- és árubeszerzések akadoznak, csökken vagy megszűnik (pl. Kínából rendeltek korábban);
–    a szerződéses kötelezettségek nem megfelelően teljesülnek (pl. a dolgozók karanténban vannak, és emiatt a gazdálkodó nem tudja teljesíteni a szerződésben foglalt kötelezettségét), így felmerülhetnek késedelmes vagy nem teljesítés miatti kötbérek, kártérítési kötelezettségek, hátrányos szerződés módosítások, esetleg szerződés felbontása;
–    vevők nem megfelelő ütemű pénzügyi teljesítése, azaz a vevők határidőn túl fizetnek;
–    az előzőekből eredő likviditási nehézségek alakulnak ki;
–    a piaci árak változása hatást gyakorolhat a gazdálkodóra, a befektetett eszközök, készletek, követelések, értékpapírok értékelésénél értékvesztés elszámolására lehet szükség;
–    a meglévő hitelekkel kapcsolatos pénzügyi teljesítés is veszélybe kerülhet;
–    üzleti tervek módosítására lehet szükség.

Összefoglalva könyvviteli oldalról nézve az alábbi hatáscsoportok alakulhatnak ki a beszámolóra vonatkoztatva a vállalkozás folytatásának és az óvatosság elvéből kiindulva:
–    a vállalkozás folytatásának elvét érintő kérdések, tervek (pl. üzlet-, üzembezárás, felszámolás veszélye, üzleti tervek módosításának lehetősége, ezek hatása a jövőbeli gazdasági akciókra);
–    gazdálkodási kérdések, melyek hatnak a beszámolóra, pl.  
•    beszállítói késedelem, elakadás, ez hat a teljesítésre, például kötbér fizetési kötelezettség lehetséges,
•    létszámleépítés miatti jövőbeli kötelezettség kialakulása (pl. végkielégítés),
•    megkötött szerződések teljesítése veszélybe kerül (pl. kártérítési kötelezettség várható),
•    hitelszerződések pénzügyi teljesítése válhat kérdésessé (pl. nem tudják fizetni a hitel törlesztést);
–    értékeléssel kapcsolatban felmerült területek:
•    a piaci árak változása miatt értékvesztés számítás lehetséges a befektetett eszközök, készletek, követelések, értékpapírok értékelésénél,
•    terven felüli értékcsökkenés képzése, esetleg visszaírás,
•    céltartaléképzés kötelezettsége merülhet fel,
–    mérlegfordulónapot követően, a mérlegkészítésig felmerült események hatásának bemutatása a kiegészítő mellékletben.

Továbbá ezek alapján megvizsgálandó, hogy kíván-e és képes-e a gazdálkodó tovább működni, milyen körülmények azok, melyek hatnak rá, és az esetleges negatív hatásokat hogyan tudja kivédeni, vagy esetleg előnyére fordítani. Természetesen ezt a könyvelő nem tudja eldönteni, erről a képviselőktől, esetlegesen a tulajdonosoktól kell kérni nyilatkozatokat.

A számviteli teendőket mely időpontokban érvényes piaci árak figyelembe vételével hajtjuk végre?

 

A piaci érték vizsgálata is hatást gyakorol az eredményre. A piaci érték vizsgálat a mérlegkészítés napján érvényes árak figyelembe vételével történik. Nemcsak a számviteli eredmény és vagyon pontos meghatározása miatt fontos, de azért is, mivel például a készletek és értékpapírok értékvesztéséből eredő ráfordítások hatását a társasági adó alap elfogadja, azaz, ha rosszul van meghatározva, a társasági adó alap sem pontos érték. A piaci értéket minden esetben alá kell támasztani.

Az értékvesztések eredmény hatása attól függ, mihez kapcsolódik, ha értékpapírt (akár befektetési, akár forgatási célú), akkor 87-es számlacsoportot, minden más esetben a 86-os számlacsoportot érint.

A vírus terjedéséről már ugyan tudtunk 2019-ben, de hivatalosan a WHO 2020. január 30-án hirdette ki. Ebből következik, hogy a fenti események hatást fognak gyakorolni a beszámolóra.  

A céltartaléképzésnél azt kell figyelembe venni, hogy az előírások szerint akkor kell képezni, amikor a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította.
Így amelyik gazdálkodónak a fordulónapja 2020. január 30-án van vagy ezt a dátumot követi, nekik kell a céltartaléképzést mérlegelni, azoknak a gazdálkodóknak akiknek a fordulónapjuk 2019. december 31-e, a koronavírus járvány miatt nem képezhetnek céltartalékot.

Céltartalékot kötelező képezni az alábbi területeken:
„Az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni - a szükséges mértékben - azokra a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre [ideértve különösen
-    a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettséget,
-    a függő kötelezettséget,
-    a biztos (jövőbeni) kötelezettséget,
-    a korengedményes nyugdíj, illetve a helyébe lépő korhatár előtti ellátás,
-    a végkielégítés miatti fizetési kötelezettséget,
-    a környezetvédelmi kötelezettséget, valamint
-    a megkötött szerződésből vagy annak elszámolási egységéből várható veszteséget],
amelyek a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította.”
[2000. évi C. törvény 41. § (1) bekezdés]

A céltartalék képzés hat az eredményre, de a társasági adó mértékére nincs hatással, mivel eredmény hatását ki kell korrigálni (képzésekor egyéb ráfordítás, a társasági adó alap számításnál növelő tétel, megszüntetésekor egyéb bevétel, a társasági adó alap számításnál csökkentő tétel), de az eredmény nagyságrendje hatást gyakorol az esetlegesen képzendő osztalék mértékére. Lehet ennek hatására a tulajdonosok kevesebb osztalékot határoznának meg.

Fontos még figyelmet fordítani a beszámoló elfogadására. Tudjuk, hogy csak elfogadott beszámolót lehet közzétenni. A jelenlegi helyzetben nem biztos, hogy a tulajdonosok hajlandóak ülést tartani, amin elfogadják a beszámolót. Ilyenkor azonban több lehetőség adódik. Nem csak személyesen lehet elfogadni a beszámolót, hanem úgy is megtarthatják a tagok a közgyűlést, taggyűlést, hogy nem gyűlnek össze. A 102/2020. (IV. 10) Korm. rendelet előírásait betartva (külön rendelkezések vannak 1 fő, 1-5 fő, 5-10 fő között és ezt meghaladó taglétszám esetén) elektronikus hírközlő rendszerek segítségével is meg lehet hozni a határozatot, még akkor is, ha az alapszabály/társasági szerződés nem tartalmaz rendelkezést ezzel kapcsolatban.

Azt azonban vegyük figyelembe, ha nem fogadják el a beszámolót, azt nem lehet közzétenni. A határidő csúszásából adódóan azonban bírság lehetséges amire céltartalékot kell számolni. Általános tételű mulasztási bírság, maximális összege 500 ezer Ft. Ennél viszont vegyük figyelembe a bekövetkezési valószínűséget is, ami a jelenlegi helyzetben 50 százalék alatti.

A Magyar Közlöny 2020. évi 82. számában megjelent 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése alapján a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti beszámolókra (ideértve a törvény felhatalmazása alapján kiadott sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek szerinti beszámolókat is) vonatkozó beszámoló készítési, nyilvánosságra hozatali, letétbehelyezési és közzétételi, továbbá benyújtási (leadási, megküldési) határidők – amennyiben azok a rendelet hatálybalépésének napja és 2020. szeptember 30. között esedékesek – 2020. szeptember 30-ig meghosszabbodnak.

Ez a rendelkezés nem vonatkozik a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodókra.
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 2. § 19. pontja szerint:
„19. Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó:
a) az a gazdálkodó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták,
b) minden olyan, az a) pont hatálya alá nem tartozó gazdálkodó, amelyet jogszabály közérdeklődésre számot tartónak minősít.”

Az esetleges céltartalékok képzésénél azt is figyelembe kell venni, hogy milyen gazdaságot segítő, élénkítő intézkedéseket hoztak.

Az alábbiakban egy nyilatkozat minta található. Természtesen bármely részét át lehet írni, ha felmerül bizonytalanság az egyes területekkel kapcsolatban, arról kell külön nyilatkozatot kérni, vagy ezt a nyilatkozat mintát ki lehet egészíteni.
http://adopraxis.hu/Content/docs/Nyilatkozat.pdf

Felhasznált irodalom:
2000. évi C törvény a számvitelről
Magyar Könyvvizsgálói Kamara tájékoztatója A Szakértői Bizottság iránymutatása „A koronavírus járvány hatásai az éves beszámolók könyvvizsgálatára” tárgyában kiadott bizottsági közleménnyel összefüggésben
https://e-beszamolo.im.gov.hu/kozzetetel_tajekoztatas
102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről
140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről

Szücs Imre
okleveles könyvvizsgáló
Sirona Oktatási Központ Kft.

 

Adópraxis (2020-05-14)

Szeretnék ilyen híreket kapni >>

MAGAZIN
ELŐADÁSOK
ESETTÁR
ARCHÍVUM
JOGSZABÁLYOK
KAPCSOLAT
HÍRLEVÉL
ELŐFIZETEK
könyvelői klub | könyvelő képzés | könyvelő tanfolyam | budapest | debrecen | könyvelői konzultáció | könyvelési segédanyagok | mérlegképes könyvelő tanfolyam | klubtagság | letölthető anyagok | könyvelői tudástár | konferenciabérlet | díjmentes online szolgáltatás | könyvviteli szolgáltatás | könyvelői szakmai fórum
Minden jog fenntartva! © 2020 Könyvelői Módszertani Szemle - Könyvelői Klub
Még nem tagja közösségünknek?
Díjmentes tájékoztatás szolgáltatásunkról