Vállalkozási tevékenység leállításának hatása a tárgyi eszközökre

A vállalkozási (termék előállítási és/vagy szolgáltatás nyújtási) tevékenység szűkülésével, illetve a vállalkozási tevékenység megváltoztatásával előfordulhat, hogy az adott tevékenység során korábban használt tárgyi eszközök részben vagy egészen feleslegessé válnak.

A számviteli törvény 23. § (5) bekezdésének előírása alapján, amennyiben az eszköz használata, rendeltetése a besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja, akkor az eszköz besorolását meg kell változtatni, a befektetett eszközt át kell sorolni a forgóeszközök közé.

Ha a tárgyi eszköz használati célja megváltozik, a tartós használati cél már nem áll fenn, úgy azt legfeljebb az adott üzleti évben lehet a tárgyi eszközök között kimutatni, legkésőbb a mérlegkészítéskor a mérlegfordulónapra vonatkozóan kötelező azt a forgóeszközök közé átsorolni (természetesen átsorolásig a terv szerinti értékcsökkenést el kell számolni.)

Amennyiben az adott tevékenység során használt tárgyi eszközök részben vagy egészen feleslegessé válnak, indokolt lehet a piaci értékig a terven felüli értékcsökkenés elszámolása is. A feleslegessé vált eszközök átsorolását megelőzően dönteni kell azok várható hasznosítási irányáról. Jellemző hasznosítási irány az lehet, hogy vagy anyagként kívánja a vállalkozás az eszközt hasznosítani, vagy értékesíteni szeretné. A hasznosítási mód iránya meghatározza a piaci érték megállapítását is. Amennyiben anyagként kerül hasznosításra, akkor a piaci érték az adott tárgyi eszköz hulladék-, illetve haszonanyag-értéke, ha pedig értékesíteni szeretnék, akkor a várható eladási ára. A feleslegessé vált tárgyi eszköz a vállalkozási tevékenységet, a működést már nem szolgálja, így a számviteli törvény 23. § (5) bekezdése szerint az ilyen tárgyi eszközt át kell sorolni a hasznosítási iránynak megfelelően a vásárolt készletek (anyag vagy áru) közé. A készletre vétel után, amennyiben a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke nem nulla, a különbözet összegében először terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni. Arra azonban fel kell hívni a figyelmet, ha a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke már nulla, akkor a készlet készletre vételi értéke is nulla, vagyis az átsorolt eszköz a készletek között csak a mennyiségi nyilvántartásban szerepelhet.

A koronavírus világjárvány okozta válság kihatással lehet a tárgyi eszközök tervezett cseréjére is, mert pénzügyi fedezet hiányában az eszköz beszerzéseket el kell halasztani. Ennek az lehet a következménye, hogy a korábban beszerzett és használatba vett tárgyi eszközöket a tervezetthez képest tovább kell használni.

A számviteli törvény 53. § (5) bekezdésének az előírása alapján, ha az évenként elszámolásra kerülő értékcsökkenés megállapításakor (megtervezésekor) figyelembe vett körülményekben (az adott eszköz használatának időtartamában, az adott eszköz értékében és a várható maradványértékben) lényeges változás következett be, akkor a terv szerint elszámolásra kerülő értékcsökkenés megváltoztatható, de a változás eredményre gyakorolt számszerűsített hatását a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.

Ha a korábban használatba vett tárgyi eszköz tervezett használati ideje lejárt, és volt maradványértéke, de a vállalkozó azt továbbhasználja, akkor a számviteli törvény előbb hivatkozott előírása alapján a tárgyi eszköz használati időtartamában változás következik be, így a terv szerinti értékcsökkenése a tárgyi eszköznek módosítható.

Ebben az esetben új használati időt kell megállapítani (azaz meg kell tervezni, hogy várhatóan még hány évig fogják a tárgyi eszközt használni), az új használati időnek megfelelő új maradványértéket kell megállapítani (amely lehet a számviteli politika alapján nem jelentős is, és így már nem állapítanak meg maradványértéket), és ezek figyelembevételével a hátralévő használati időre a tárgyi eszköz terv szerinti értékcsökkenése tovább folytatódik.

A számviteli törvény előbb hivatkozott előírásaiból következik az is, ha a termelés (a használat) időszakos leállításával (azaz nem tartós, éven belüli leállások esetében) a használat körülményeiben változás következik be, akkor a terv szerinti értékcsökkenés megváltoztatható, alacsonyabb terv szerinti értékcsökkenés számolható el. Azzal, hogy átmenetileg nem használják a tárgyi eszközt, megváltozik/megváltozhat a használati ideje (tovább használható), így megváltozik (megváltozhat) a maradványértéke is, ebből következően a terv szerint értékcsökkenése is megváltozhat. Fontos azonban felhívni a figyelmet arra, hogy a tárgyi eszköz fizikailag, erkölcsileg avul(hat) az átmeneti leállás során is, mely avulást terv szerinti értékcsökkenés elszámolásával ki kell fejezni, ha a vállalkozó az időarányos terv szerinti értékcsökkenés módszerét alkalmazza. Ezért az időarányos terv szerinti értékcsökkenés mértékét nem lehet nullában meghatározni akkor sem, ha a tárgyi eszközt átmenetileg nem használják. A költségként elszámolt terv szerinti értékcsökkenés az adózás előtti eredmény összegét befolyásolja, így a tevékenységet meghatározó tárgyi eszközöknél indokolt az eddig elszámolt terv szerinti értékcsökkenés megváltoztatása, csökkentése (például termelő üzemeknél a leállított gyártósoroknál, vagy szállítmányozó vállalkozásoknál a leállított járművek tekintetében), hiszen a tevékenység szűkülésével egyidejűleg árbevétel kiesés is bekövetkezik.

Arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a leállított tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenését az előállított termék, nyújtott szolgáltatás közvetlen önköltségébe nem lehet figyelembe venni, mert az a termék előállításával, szolgáltatás nyújtásával közvetlenül össze nem függő költségnek minősül, így azt vállalati általános költségként kell elszámolni.

(Lezárva: 2020. szeptember 1.)