INGYENES BÖNGÉSZÉS
Jelszóaktiválás
előfizetőknek
BEJELENTKEZÉS
Elfelejtett
jelszó
« Vissza

Külföldi illetőségű magánszemély üzletrészének értékesítése

2021-10-05

Az áruk, személyek, tőke szabad áramlásával, valamint a szolgáltatások szabadságával a vállalkozások az EU-n belül is tevékenykedhetnek. Jelen helyzetben azonban a vállalkozások is másképpen működnek, így az üzletrészek is gyakrabban cserélnek gazdát. Kérdésként merülhet fel, hogy a magyarországi társaság által külföldi illetőségű magánszemélyeknek juttatott, üzletrész értékesítésekor kifizetett jövedelem után utóbbiaknak hol kell teljesíteniük az adókötelezettségeket.

Az esettanulmány középpontjában álló magyarországi korlátolt felelősségű társaság a törzstőke 50 százalékát kitevő üzletrészeket saját üzletrészeként meg kívánja vásárolni a társaság magánszemély tagjaitól, ellenérték fejében. Az üzletrészt értékesítő tagok svéd és finn állampolgárok, akik nem rendelkeznek Magyarországon sem lakóhellyel, életvitelszerűen külföldön élnek. A magánszemélyeknek nincs Magyarországról származó rendszeres bevételük, itteni adóazonosító jellel sem rendelkeznek. Kérdésként az merülhet fel, hogy ilyen esetben miként kezelendő az ügylet, hol kell adózni és kinek mi a kötelezettsége e tekintetben? 

Az ügylet minősítésénél figyelembe vett körülmények

Első lépésként azt kell meghatározni, hogy a magánszemély melyik államban rendelkezik adóügyi illetőséggel, majd meg kell állapítani, hogy az adott jövedelmet melyik állam adóztatja, és ennek az államnak a szabályai alapján kell teljesíteni az adókötelezettségeket.
A magánszemély adóügyi illetősége azért is jelentőséggel bír, mert a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 2. § (4) bekezdése bekezdésében foglalt fő szabály szerint a belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége az összes bevételére kiterjed, függetlenül a jövedelemszerzés helyétől. A külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége pedig korlátozott, kizárólag a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján Magyarországon adóztatható bevételére terjed ki.
Az illetőséget elsősorban az Szja tv. 3. § 2. és 3. pontja, az érintett másik államban az illetőségre vonatkozó szabályok, és a két állam között fennálló, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmény előírásai alapján kell megítélni.

Jelen esetben a társaság a svéd és finn állampolgársággal rendelkező tagjaitól kívánja megvásárolni a tulajdonukat képező üzletrészeket, ezért figyelemmel kell lenni a Magyarország és Svédország között létrejött, a kettős adóztatás elkerülésére irányuló egyezmény – 55/1982. (X. 22.) MT rendelet (a továbbiakban: Egyezmény1) –, illetőleg a Magyarország és Finnország közötti, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény – 66/1981. (XII. 16.) MT rendelet (a továbbiakban: Egyezmény2) – rendelkezéseire is.
A társaság svéd és finn állampolgársággal rendelkező tagjainak nincs lakóhelyük Magyarországon, életvitelszerűen külföldön élnek (feltételezhetően Svédországban, illetve Finnországban), ezáltal Magyarországon nem rendelkeznek belföldi illetőséggel.

A magánszemély adóügyi illetőségének megállapítását követően a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezései alapján meg kell határozni az üzletrész értékesítéséből származó jövedelem adóztatására jogosult államot. Az egyezmények szabályai alapján a különféle értékpapírok átruházása során elért nyereség – amely az Szja tv. rendszerében árfolyamnyereségből származó jövedelemnek tekinthető – elidegenítésből származó jövedelemnek minősül.

Az Egyezmény1 13. Cikke (4) bekezdése értelmében a vagyon elidegenítéséből származó nyereség csak abban a Szerződő Államban adóztatható, amelyben az elidegenítő illetőséggel bír. Ugyanilyen rendelkezést tartalmaz az Egyezmény2 13. Cikk (5) bekezdése is.
Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha a svéd és a finn adóügyi illetőségű magánszemélyek értékesítik a magyarországi társaságban fennálló tulajdoni részesedésüket megtestesítő üzletrészeket, akkor az ebből származó jövedelem nem Magyarországon, hanem Svédországban, illetve Finnországban adóztatható.

Külföldi illetőségű magánszemélynek teljesített kifizetés

Ha egy magyarországi kifizető külföldi illetőségű magánszemélyeknek teljesít kifizetést, akkor az Szja tv. 7. számú mellékletében foglaltak szerint kell eljárnia. Ennek 3. pontja alapján nem kell az adót levonni, bevallani és megfizetni, ha nemzetközi egyezmény szerint a bevételt nem adóztatható belföldön és a külföldi illetőségű magánszemély igazolja a külföldi illetőségét, vagy azt a kifizető e melléklet 6. pont szerint megállapította.
A külföldi illetőség igazolására a külföldi adóhatóság által kiállított okirat angol nyelvű példánya, magyar nyelvű szakfordítása, vagy ezek egyikéről készült másolat szolgál. Az illetőségigazolást a magánszemélynek az adóévben történt első kifizetés időpontját megelőzően kell átadni a kifizetőnek. 

Ha a külföldi illetőségű magánszemély a kifizetés időpontjáig nem tudja igazolni illetőségét, akkor a kifizető elfogadhatja a magánszemélynek az illetőségről szóló írásbeli nyilatkozatát is.

Ha pedig a külföldi illetőségű magánszemély az illetőségigazolást az adóbevallás benyújtásáig nem mutatja be, akkor a kifizetőnek a kifizetéskor le nem vont adót az adóév utolsó hónapját érintő kötelezettségként kell bevallania és megfizetnie. A bevallás benyújtását követően bemutatott illetőségigazolás alapján a kifizető az elévülési időn belül önellenőrzéssel helyesbíthet. 
A kifizetőnek az illetőségigazolást, illetve az arra vonatkozó nyilatkozatot meg kell őriznie.

Fentiek alapján a magyarországi társaságnak az üzletrészért kifizetett ellenértékből nem kell levonnia a személyi jövedelemadót, ha az érintett külföldi illetőségű magánszemélyek a kifizetés időpontjáig a kifizető rendelkezésére bocsátják az illetékes svéd, illetve finn hatóság által kiállított illetőségigazolást, vagy az azt helyettesítő nyilatkozatot.

Az Szja tv. 11. § (3) bekezdés g) pontja értelmében a magánszemélynek nem kell bevallania azt a bevételt, amely nemzetközi szerződés alapján Magyarországon nem adóztatható. 
Ebből következően az üzletrészt értékesítő svéd, illetve finn illetőségű magánszemélyeknek nem kell Magyarországon személyijövedelemadó-bevallást benyújtaniuk, ha e jövedelem mellett Magyarországon nem keletkezik más, bevallási kötelezettség alá eső bevételük, jövedelmük.

Tekintettel arra, hogy a magyar társaság által az érintett magánszemélyeknek teljesített kifizetés nem keletkeztet az Szja tv. 67. §-a szerinti árfolyamnyereségből származó jövedelmet, ezért e kifizetéssel összefüggésben sem a magánszemélyeket, sem a kifizetőt nem terheli szociális hozzájárulási adó [a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (4) bekezdése].

A magyarországi társaság által a svéd, illetve finn illetőségű magánszemélyeknek juttatott, az üzletrész értékesítésekor kifizetett jövedelem után a magánszemélyeknek Svédországban, illetve Finnországban kell teljesíteniük az adókötelezettségeket.

Dr. Veress Júlia (2021-10-05)

Szeretnék ilyen híreket kapni >>

MAGAZIN
ELŐADÁSOK
ESETTÁR
ARCHÍVUM
JOGSZABÁLYOK
KAPCSOLAT
HÍRLEVÉL
ELŐFIZETEK
könyvelői klub | könyvelő képzés | könyvelő tanfolyam | budapest | debrecen | könyvelői konzultáció | könyvelési segédanyagok | mérlegképes könyvelő tanfolyam | klubtagság | letölthető anyagok | könyvelői tudástár | konferenciabérlet | díjmentes online szolgáltatás | könyvviteli szolgáltatás | könyvelői szakmai fórum
Minden jog fenntartva! © 2021 Könyvelői Módszertani Szemle - Könyvelői Klub
Még nem tagja közösségünknek?
Díjmentes tájékoztatás szolgáltatásunkról